Az elsőszámú nevezetesség a Kazanyi Kreml , Kazany citadellája, történelmi központja. A Kazanka folyó fölötti dombon elterülő hajdani erődítmény szögletes, fehérre festett várfalai és 9 tornya jelenleg Tatárföld elnökének rezidenciáját öleli körül. A várfalakról remek kilátás nyílik a városra és a folyóra. A múzeummá nyilvánított, védett történelmi épületegyüttest 2000-ben felvették az UNESCO Világörökség listájára. Ez az egyetlen fennmaradt tatár erőd Oroszországban, amely ráadásul eredeti, a X. századból származó szakaszokat is tartalmaz. Keletkezéséről pontos, megbízható adatok nem állnak rendelkezésre, a hivatalos álláspont szerint volgai bolgárok alapították a X-XI. század fordulóján. 1438-tól 1552-ig az önálló Kazanyi Kánság központja, a kánok rezidenciája volt, majd IV. Iván orosz cár csapatai elfoglalták az erődítményt, a falakat, épületeket a cár leromboltatta, helyettük ortodox templomokat és új, kőből rakott falat, tornyokat emeltetett. A Kazanyi Kreml ma látható épületegyüttese főként a régi tatár védművek, mecsetek és egyéb épületek romjain, nagyrészt a XVI. század második felében és azt követően keletkezett. Különböző kultúrák – orosz és tatár, ortodox és muzulmán egyházi hagyomány – együttélése jellemzi.
Főbejárata a déli falon található, 1560-ban épült Szpasszkaja torony. A gazdagon díszített felső szinteket a következő évszázadban építették rá, mai formáját és 44 méteres magasságát a XVIII. században nyerte el a sátortetős torony. A falakon belül több régi épület, benne múzeum, képtár, katedrális, a megdőlt vörös téglás Szüjümbike torony, az újonnan épített Kul Sarif mecset, és az elnöki palota található. A Szüjümbike torony leginkább az erős függőleges lejtéséről ismert, ezért "a ferde toronynak” is nevezik. A torony fő tengelyétől való eltérés 1,98 méter. Senki sem tudja pontosan, hogy mikor építették, ezért több legenda is fűződik a toronyhoz. Az egyik szerint 7 nap alatt épült, amikor Rettegett Iván megtámadta a várost, és feleségül akarta venni a nőt, aki inkább a mélybe vetette magát a torony 7. emeletéről. A Kremlen belül található a szentpétervári Ermitázs múzeum „kistestvére” is, ahol szebbnél szebb kiállítási tárgyak vannak a cári időkből: órák, fegyverek, ékszerek. Kétségtelen azonban, hogy a Kreml legszebb épülete a Kul Sharif mecset, mely építését csak 2005-re fejezték be teljes egészében. Nevét arról az imámról kapta, aki 1552-ben hősiesen harcolt IV. Rettegett Iván seregeivel szemben. Két részre oszlik a mecset: egy múzeumra, mely főleg a Volga menti az iszlám történetét mutatja be, valamint a tényleges imahelyre, ahova csak a hívők mehetnek már be. Az épület nagyon látványos és gyönyörű. A mecset kupolájának ablakai tulipán alakúak. A komplexumban 4 fő minaret található, 58 méter magasak és egyszerre 8000 hívő is tud imádkozni.
Az Angyali üdvözlet katedrális a város legfőbb ortodox temploma, a Kreml legrégebbi egyházi épülete. 1556 és 1562 között készült, pszkovi mesterek munkája, melyet többször átépítettek, majd 1995-ben elkezdődött a templom tíz évig tartó helyreállítása. Érdemes megnézni a Minden vallás templomát is, amit egy festőművész kezdett el építeni a Volga partján, Kazany külvárosában. A rendkívüli épületet maga az építész, Ildar Khanov nevezte „Ökumenikus” templomnak, annak ellenére, hogy ez nem egy működő templom, szertartásokat nem tartanak benne. Az épület belső tere inkább hasonlít egy lakóházéra. 1994-ben kezdte építeni a saját falusi kertjében ezt az egyedi létesítményt, amely csodával határos módon ötvözi a keresztény keresztet, a muszlim félholdat, a Dávid-csillagot és a kínai kupolákat. Gyerekkori látomásai hatására Khanov indiai és tibeti barangolása után - amikor a keleti művészetet, buddhizmust, jógát, tibeti és kínai orvoslást tanulmányozta- döntött úgy, hogy megépíti ezt az egyedülálló műalkotást . A grandiózus terv megvalósításában helyi üzletemberek és egyszerű, a művész elképzelését támogató emberek segítettek. Sajnos álmának megvalósulását Khanov már nem láthatta, mert 2013-ban meghalt, de az építkezés halála után sem állt le. Ma a kazanyi épületkülönlegességet turisták és a művész csodálói látogatják rendszeresen, hiszen kulturális értéke mellett nagyon látványos a megjelenése: fényes masszív kupolája van, mindegyik egyedi színnel és alakkal.
Ha már színek! A Kaban-tó partján található régi tatár faluba szinte kötelező ellátogatni. Kazany 1552-es ostromakor a tatárok ide menekültek és itt telepedtek le. A tatár lakó- és vallási építészet egyedülálló együttese a hagyományos díszítésű, színes faházakkal, mecsetekkel tarkított negyed.
Kellemes sétához, lazulásra remek hely a Bauman utca, Kazany fő sétálóutcája. A város egyik legrégebbi utcájáról van szó, ahol olyan gyönyörű látnivalók is megtalálhatóak, mint az ortodox templomok és az egyedülálló ikonikus harangtorony. Az ajándékboltok mellett kávézók, üzletek és múzeumok várják az utcai előadókat és nézelődőket, éjjel-nappal pezseg az élet.
A séta során több étteremben, kávézóban is megpihenhetünk, így remek alkalom adódik, hogy megkóstoljuk Tatárföld egyik nemzeti édességét, a csakcsakot. Ez egy olajban sült, mézes, apró hengerekké formált fánkszerű tészta, de kipróbálhatjuk az édes túrós-rizses-tojásos rétegelt pitét, a gubgyját is. A csakcsak annyira népszerű, hogy még múzeumot is szenteltek neki. Finom tea nélkül Tatárföldön nem telhet el ebéd, vagy akár vacsora sem, az étkezést mindig teával zárják. Kérhetünk persze kávét is, de a tea sokkal népszerűbb. A teához gyakran adnak tankiskanavét is. Ez kúp alakú kis mézes étel, kb. 3 cm magas, úgy néz ki, mint egy kis halom, és ezt a teához eszik.
Érdemes megnézni az egyetemi negyedet is, ahol a régi és újabb szárnyakon és egy parkon keresztül eljuthatunk az Operáig. Mellette található a konzervatórium, a városháza és a hangversenyterem. A Tatár Mezőgazdasági Minisztérium mesébe illő épületére biztos sokáig emlékezni fog, ha másért nem, akkor az impozáns vasból készült fa díszítés miatt.
A városban a közlekedés iránt érdeklődők számára is van érdekesség. A kazanyi metró terve már a két világháború között felmerült, ám a tényleges mai hálózat terve csak 1983-ban készült el. A megállók legtöbbje csodás látványt nyújt festményeivel, mozaikmunkáival és díszkandelábereivel.
Kisebb kirándulásra is indulhatunk, hogy a festői szépségű Szvijázsszk sziget látnivalóival is megismerjük. A Volga és a Szvijaga folyó összefolyásánál található sziget eredetileg erődítmény volt, majd az ortodox kereszténység fontos helyszíne lett. Az erődszigetet Rettegett Iván cár építtette négy hét alatt a Volgán több száz kilométerről leúsztatott faanyagból. Ma Szvijazsszk egy kis falu, a családok kedvelt kirándulóhelye, afféle tatárföldi Szentendre. 1898-1906 között a Szent Istenanyáról készült ikon tiszteletére egy rendkívül látványos, fémkupolájú katedrálist építettek, közvetlenül emellett pedig egy ősi fatemplom található (Szentháromság templom), melyet egyetlen nap alatt szögek használata nélkül, gerendákból állítottak fel. A régi fatemplomot felújították, de ügyeltek arra, hogy az eredeti állapotot minél jobban megőrizzék és bemutassák. A XVIII.–XIX. században három kolostor városa volt, melyek mindegyikéhez több falu és nagy földterület tartozott. A kolostorok 1997-ben kerültek ismét egyházi tulajdonba és megkezdődött felújításuk. Legnagyobb kolostorát és annak katedrálisát 2017-ben fölvették az UNESCO Világörökség listájára. Az Uszpenyije-kolostort 1555-ben alapították és a moszkvai államhoz újonnan csatolt földek keresztény térítésének Volga-vidéki központjaként hozták létre. A XVIII. századig szinte az egész Középső-Volga vidékének leggazdagabb kolostora volt. Két központi, ma is álló templomát Pszkovból érkezett építőmesterek építették az alapítás első évtizedében. Legékesebb épülete azonban maga az Uszpenyije-katedrális, melyet 1560-ban szenteltek fel. Belső falait több mint 1000 m²-en a XVI. század második feléből és a XVII. század elejéről származó freskók borítják. Ezen kívül csak egy-két olyan templom akad Oroszországban, melyben IV. Iván cár idején készült falfestmények maradtak fenn. A kolostor fölé emelkedik a 43 m magas harangtorony. Az 1613-ban alapított közeli Raifa-kolostor fontos zarándokhely az ortodox keresztények számára.
Ha távolabbi túrára is vállalkoznánk, akkor a Kazanytól mindössze 140 km-re található Bolgart ajánljuk. Bolgar öt évszázadon keresztül állt fenn, előbb Volgai Bolgárország egyik legnagyobb települése, – egy ideig fővárosa –, később az Arany Horda fontos városa volt. Pusztulása után romjaiban is a Volga-vidéken élő muszlimok zarándokhelye lett. A középkori település helyén szabadtéri múzeumot alakítottak ki, 2014-ben pedig világörökségi oltalom alá került. A mongol pusztítás előtti korból sok régészeti lelet került elő, de felszíni építmény nem maradt fenn. Az épületek vagy épületcsoportok szétszórtan, egymástól nagy távolságra állnak. Fontosabb épületei a Központi mecset, és az északi oldalon hozzá csatlakozó Nagy minaret, a Fekete és a Fehér palota, a Kis minaret, a Káni síremlék, a Káni fürdő, a Kis város.
Kapcsolódó ajánlatok:
Sajnos nincs megfelelő találat. Kérjük, módosítsa a keresési feltételeket.